Néha muszáj tenni valamit. Alkotni, teremteni. Olyankor nem számít semmi és senki, és mégis, olyankor vagy csak igazán tudatában mindennek és mindenkinek.
"Soha! Ne kérdezd, ki vagyok, hogyan és, miért? Ne akard tudni mi a válasz, hogy miért ne. Csak nevess! Hazudj, ha kell, de ne ígérj! Ne kérj, és ne remélj. Ne akard tudni, mit hozhat a holnap, hisz szörnyűségre ébrednél. Csak táncolj és mulass! Soha ne érdekeljen, mit rejt a csillogás... Ha egyszer majd mégis… én ott leszek! Ha megáll a pörgés a forgás, ott leszek… Hogy elkapjalak, és a karomba zárjalak... Ott leszek, hogy a karmaimmal széttépjelek. Mondom hát, ne akarj tőlem mást, csak nevess!"
2012. október 7.
Jour 10 ~ Egy japán dal, ami egy családtagodra emlékeztet
Eddigi legnehezebb kérdés, ez egyértelmű. A családom és Japán?! Ugyanmár... Még véletlenül se, semmilyen kontextusban. Másfél órás gondolkodás után, odáig jutottam, hogy fogalmam sincs. Úgyhogy pótmegoldásként egy olyan dal lesz, ami egy családi eseményt juttat az eszembe.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése