the Entrance of the Purgatory: versailles

"Soha! Ne kérdezd, ki vagyok, hogyan és, miért? Ne akard tudni mi a válasz, hogy miért ne. Csak nevess! Hazudj, ha kell, de ne ígérj! Ne kérj, és ne remélj. Ne akard tudni, mit hozhat a holnap, hisz szörnyűségre ébrednél. Csak táncolj és mulass! Soha ne érdekeljen, mit rejt a csillogás... Ha egyszer majd mégis… én ott leszek! Ha megáll a pörgés a forgás, ott leszek… Hogy elkapjalak, és a karomba zárjalak... Ott leszek, hogy a karmaimmal széttépjelek. Mondom hát, ne akarj tőlem mást, csak nevess!"

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: versailles. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 7.

Jour 10 ~ Egy japán dal, ami egy családtagodra emlékeztet

Eddigi legnehezebb kérdés, ez egyértelmű. A családom és Japán?! Ugyanmár... Még véletlenül se, semmilyen kontextusban. Másfél órás gondolkodás után, odáig jutottam, hogy fogalmam sincs. Úgyhogy pótmegoldásként egy olyan dal lesz, ami egy családi eseményt juttat az eszembe.